Alapszabály

A KÉZENFOGVA EGYÜTT TOVÁBB EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Kézenfogva Együtt Tovább Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet módosított alapszabályát:

I.
Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Kézenfogva Együtt Tovább Egyesület
2. Az egyesület székhelye: 7673 Kővágószőlős, Rákóczi utca 69.
Telephelye: 7666 Pogány, Széchenyi u. 12.
Telephelye: 7631 Pécs Nagypostavölgyi út 1.

n.
Az egyesület célja, tevékenysége

1.  Az egyesület célja (aláhúzva) és ennek érdekében végzett tevékenysége:
A természeti és kulturális öröksés mesőrzése, a vidék önfenntartó képessésének fokozása, a szociális eazdasóie mesteremtése
-A helyi értékek, szokások, hagyományok, termékek feltárása, újjáélesztésének elősegítése (1991. évi XX. tv. 121. §. a.) b.) pont)
– A helyi termékek országos és országhatáron átnyúló marketingjének elősegítése, helyi piacok létrehozásának ösztönzése.
– Rendezvények, programok térségi szinten történő összehangolása, az egyedi tájjellegre jellemző programok megőrzésének, újjáélesztésének ösztönzése.
– A meglévő bőséges kulturális erőforrások feltárása, összpontosítása.
– A programok, rendezvények szervezésében történő együttműködés koordinálása és elősegítése.
– A mezőgazdaság termelőképességének megtartása, a térség önellátási képességének növelése.
Környezet- és természetvédelem
-A helyi természeti környezet fenntarthatóságának javítása (1996. évi Lili. tv. 64. §. (1) bekezdés)
– Fenntartható életmóddal kapcsolatos tudatformálás, energiatudatos gondolkodás elősegítése, ehhez kapcsolódó programok szervezése.
– A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosításának elősegítése, használatuknak minél szélesebb körben történő megismertetésével, tudatosításával, alkalmazásával, illetve mintaprojektek megvalósítása útján.
– A helyi energiafüggés csökkentése, az energiaszerkezet diverzifikálása.
– Kerékpáros és tömegközlekedés használatának népszerűsítése, infrastruktúrájának fejlesztése.
Kistérséei kohézió erősítése

2.- A területfejlesztés javítása érdekében szükséges a bevált gyakorlatok és a közös megoldások megismerése.
– Pályázati rendszerek kihasználása. Európai uniós és hazai források felkutatásával elősegítse a régió hatékony fejlődését, közös projektek megvalósítását.
– Céljai megvalósításához szükséges információk gyűjtése, szelektálása, rendszerezése, feldolgozása, közös információs adatbázis kidolgozása, működtetése.
– A helyi civil fórum működtetése. Műhelyfoglalkozások, partnertalálkozók megszervezése. Témakörönként munkacsoportok működtetése. Partnerkapcsolatok létrehozásának ösztönzése.
– Civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködésének elősegítése. Civil szervezetek közreműködésének erősítése.
– Egyéb civil szervezetek működésének szakmai támogatása, kapcsolatok ápolása és közös projektek kidolgozása. Szakmai tanácsadási rendszer működtetése.
– A szomszédos, európai uniós tagállamok társadalmi szervezeteivel folytatott együttműködés, illetve a civil társadalmi aktivitás elősegítése.
– Civil szervezetek, oktatási, felsőoktatási intézmények és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztése, az Egyesület céljai mentén.
– Civil szervezetek jelenlétének elősegítése, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon. A kistérség civil szférájának bemutatása kiadványokban, elektronikus és írott szakmai sajtóban.
Foglalkoztatás, munkaerő-piaci szoláltatások feltérképezése a térségben
– Munkaerő-piaci felmérések és adatbázisok készítése a térségben, ez alapján munkaerő-piaci foglalkoztatási információk nyújtása munkáltatóknak és a munkavállalóknak és a munkavállalóknak és az ehhez kapcsolódó minőségirányítási rendszer bevezetése.
– A helyi gazdasági és oktatási szereplői körében a szervezeti kapacitások és potenciálok, képzési, munka- és gyakornoki hely kínálatok és tanácsadási szolgáltatások felmérése.
– Munkába állást elősegítő képzési lehetőségek megszervezése, álláskeresési technikák oktatása.
– Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás és munkavállalói képességeket fejlesztő csoportos foglalkozások szervezése.
– Álláskereső klub működtetése.
– Rehabilitációs mentori szolgáltatás.
– Képzési és állásbörze szervezése
A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének, integrációjának elősegítése
– A hátrányos helyzetből fakadó problémák mérséklése. /A szociális hátrányok kompenzálása.
– Nevelési, oktatási, képességfejlesztési feladatok megvalósítása, Tanoda kialakításával az egyesület tagtelepülésein.
– A tudatos életpálya-építést, a továbbtanulást közvetlenül segítő tevékenységek biztosítása.
– Egészségvédelmi programok, drog-prevenciós foglalkozások szervezése.
– Szabadidős, művészeti-, és sportprogramok, klubfoglalkozások, műhelymunkák működtetése.
Az ép és a fogyatékossággal élő személyek társadalmi kapcsolatainak erősítése.
– A társadalmi elfogadás javítása, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi kapcsolatainak erősítése, érzékenyítő programokkal.
– Az érzékenyítés köznevelés rendszerén belül, családok, érzékenyítése, művészeti, kulturális, szabadidős és sportprogramok megszervezése, lebonyolítása.
– A fiatalabb generáció tagjainak megismertetése a fogyatékossággal élők életével, értékeivel,
– Társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása: nevelés, képességfejlesztés,

3. ismeretterjesztés; oktatás, képzés, felnőttképzés; kulturális tevékenység; művészet, önmegvalósítás; sport, egészségmegőrzés, pihenés; betegség megelőzés, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenység;
– Fogyatékkal élők, foglalkoztatásának elősegítése, és a kapcsolódó szolgáltatások; együttműködés más civil szervezetekkel; mozgássérült és fogyatékkal élő emberek segítése.
Tudatos felelősségvállalás, önkéntessés tanítása
– Fiatalabb generáció szélesebb körben megismertetése az önkéntességgel.
– Kifejezetten a fiatalokat célzó, interaktív workshopok, rendezvények, kerekasztal beszélgetések.
– Fiataloknak lehetőség biztosítása, hogy megismerjék, hogyan működik egy civil szervezet, hogyan lehet egy civil szervezet munkájába bekapcsolódni, hol lehet az érdeklődési körüknek megfelelő civil szervezetet találni, vagy akár saját szervezetet alapítani.
Idősek és nyugdíjasok felkarolása, támosatása
– Rekreációs lehetőség, az időseknek, szabadidős programok szervezése, kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenységet, szervezése
– Prevenciós előadások, szűrővizsgálatok, a testi-lelki teljesítőkészség és -képesség helyreállítása, segítése (1996. évi LIV. tv. 64. §. (1) bekezdés)
– Izoláció kialakulásának megakadályozása, fiatalok bevonása programszervezésbe.

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.
Tagdíj

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1.000,- Ft, amelyet a
megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 30. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a. / A tag kilépésével.
b. / A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c. / A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.
A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:
a. / az egyesület tevékenységében részt venni
b. / az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c. / a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d. / az egyesület irataiba betekintetni
e. / arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:
a. / Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b. /Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c. / Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d. / Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:
a. / Közgyűlés
b. / Elnökség
A Közgyűlés
2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

6. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a. / az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b. / az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c. / az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásrajogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az
aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásrajogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint
– ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szó¬többséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egye¬süléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
13. A közgyűlés megtartására lehetőség van a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével, vagy a közgyűlés határozatot hozhat az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is.
A döntéshozatal módját és feltételeit az elnökség határozza meg, melyet úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni és be kell tartani az alábbi rendelkezéseket:
a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. § (3) bekezdése], és a ha¬tározat tervezetét a taggal közölni kell,
b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
ba) meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korláto¬zásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat,
bb) ha az elnökség a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazo¬nosság igazolásának módját,
c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
ca) a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani, eb) a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell,
cc) a tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való meg¬tartását kezdeményezheti,
cd) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelö¬lése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat, és
A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével össze¬függő okiratokat is – a tag elektronikus levelezési címére (e-mail-cím) is megküldhetik.
A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a jogi személy tagnak a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitele¬sítéssel kell aláírnia. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosít¬hatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.
Az e § szerinti, elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minő¬sül.
Az elnök vezeti le a döntéshozó szerv ülését, és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő ta¬gok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.
Az elnök köteles – ideértve a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazono¬sítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével történő tájékoztatást is – megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.
Elnökség
14. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
15. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a. / a megbízás időtartamának lejártával;
b. / visszahívással;
c. / lemondással;
d. / a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e. / a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f. / a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
16. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61 .§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

17. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Schmalzné Klézli Csilla (anyja neve: Richter Etelka, lakcím: 7631 Pécs Nagypostavölgyi út 1.
Az elnökség tagjai:
Laufer Éva 7632 Pécs Nagy Imre utca 16.
Takács Bálint Kelén 7632 Pécs, Melinda utca 7. 3.em.ll.a
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
18. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a. / az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b. / a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c. / az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d. / az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e. / a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f J az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g. / részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h. / a tagság nyilvántartása;
i. / az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
kJ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és 1./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
19. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
20. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes,
ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

21. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Pécs, 2020. év november hó 09. napján

Záradék: Alulírott jogi képviselő igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Jelen módosítás az Alapszabály L, II. X/13. X/17. pontját érintette, a módosított részek dőlt betűvel szerepelnek az okiratban.

Ellenjegyzem:
Pécs, 2020. 11. 09.
dr. Dömse Boglárka ügyvéd
KASZ: 36059098

DÖMSE ÜGYVÉDI IRODA
7621. Pécs, Citrom u. 18.